Krassó-Szörény megye (rum. județul Caraș-Severin, ném. Komitat Karasch-Sewerin), 1919.-1925. jún.; 1968-: közigazgatási terület Dél-Erdélyben, Nyugat-Romániában az Al-Dunánál. - 1. 1919: a területfoglalások s a részleges szerb megszállás után a Ro-hoz került ter. ~ néven létezett. - A v. Temes vm. Varadiát és két Néra-balparti határrészt az 1925. VI: 2 részre osztott ~ből újonnan alakított →Krassó megyéhez csatolták. 1938-40: tíz kir. helytartóság létezett a II. →bécsi döntésig. 1950. IX: a közigazg. szovjet mintára végrehajtott átszervezésekor a megyéket meszüntették, körzeteket (rajonokat) alakítottak, azokat tartományokba szervezték. 1952: Krassó megyét és Szörény megyét a Temesvár székhelyű Bánát tartományba osztották, kivéve a Maros-balparti sávot, mely megalakításakor Arad tartomány része lett, annak fölszámolásakor, 1956: Bánát tartományhoz kapcsolták (Temesvár tartománynak is nevezték, 21.800 km²-en 1.196.000 lakos) Bozovics, Facsád, Karánsebes, Lugos, Oravicabánya, Orsova és Resicabánya körzetközpontokkal. - Népessége 1920: 300.964 főből 5383 m., 37.741 ném., 233.761 oláh, 30.101 egyéb (ebből 1453 zsidó). - 2. É-on Temes, K-en Hunyad és Gorj, D-en a regáti (olténiai) Méhed (Mehedinți) megye, Ny-on a Duna határfolyóként Jug. felé határolja. 1968: a tart. rendszer fölszámolásakor 8514 km² ter-tel, Resicabánya megyei jogú város székhellyel (1966: 71.172 lakos; Karánsebes 1966: 20.845 lakos) az egykori vm. ter-én alakították újjá. ~hez sorolták Hunyadtól Alsó- és Felsőbaucárt, Bukovát és a Temestől átcsatolt Móricföldet, Orsova és környéke a regáti (olténiai) Méhed (Mehedinți) megyéhez, Lugos és Facsád környéke Temes megyéhez, a Maros menti sáv Arad megyéhez, két falu Hunyad megyéhez került. - Népessége (1930-66: nem azonos adatfölvétellel és visszavetített átszámítással!) 1930: 319.286 főből 6888 m., 242.381 oláh, 40.359 ném., 29.658 egyéb (ebből 64 jiddis, 2510 ruszin, 10.464 szerb, 6266 tót, 192 bolgár/krassován) anyanyelvű; 6665 m., 237.476 oláh, 36.793 ném., 38.352 egyéb (ebből 1014 zsidó; 2480 ruszin; 10.038 szerb; 8747 tót; 231 bolgár/krassován) nemzetiségű; 57.550 r.k., 17.273 g.k., 235.597 g.kel., 1718 ref., 1502 ev., 35 unit., 1196 izr., 4515 egyéb (ebből 3974 bapt., 58 adventista) vall. - 1941: 319.381 főből 5830 m., 241.937 oláh, 37.108 ném., 34.469 egyéb nemzetiségű. - 1948: 302.250 fő. - 1956: 327.790 főből 8260 m., 263.535 oláh, 230.503 ném., 32.489 egyéb (ebből 439 zsidó, 3220 cigány, 3192 ruszin, 16.237 szerb, 6347 cseh, 2052 tót, 73 bolgár/krassován) nemzetiségű. - 1966: 358.726 főből 8787 m., 297.564 oláh, 26.657 ném., 25.718 egyéb (ebből 12 jiddis, 2105 cigány, 3569 ruszin, 15.354 szerb, 3817 cseh, 496 tót, 63 bolgár/krassován) anyanyelvű; 9175 m., 295.879 oláh; 23.882 ném., 29.790 egyéb (ebből 190 zsidó, 2132 cigány, 3647 ruszin, 15.826 szerb, 5858 cseh, 1292 tót, 108 bolgár/krassován) nemzetiségű. - 1977: 385.577 főből 9238 m., 323.095 oláh, 21.676 ném., 31.568 egyéb (ebből 162 zsidó, 5927 cigány, 3944 ruszin, 8623 szerb, 6722 horvát, 4548 cseh, 781 tót, 95 bolgár/krassován) nemzetiségű; 1992: 376.347 főből 7074 m., 331.530 oláh, 11.106 ném., 26.637 egyéb (ebből 10 jiddis, 5200 cigány, 3729 ruszin, 13.820 szerb, 3371 cseh, 338 tót, 49 bolgár anyanyelvű; 7876 m., 325.758 oláh, 11.936 ném., 30.777 egyéb (ebből 65 zsidó, 7776 cigány, 4118n ruszin, 7885 szerb, 3682 horvát, 3658 cseh, 555 tót, 83 bolgár, 2721 krassován); 31.896 r.k., 2704 g.k, 2486 ref., 400 ev., 103 unit., 316.201 g.kel., 74 izr., 22.479 egyéb (ebből 13.311 bapt., 7057 pünkösdista, 449 adventista, 269 evang. ker.) vall. (1930-92: a felekezeti adatok csak becsültek). →tartományi közigazgatás Romániában 88

Atlas istoric 1971:102. - Vofkori 1996:71. - Varga E. 2000:36. (1996: megyehatárait 1850-ig visszavetítve, átszámítgatásokkal; a táblázatokban ukránnak nevezve a ruszint/rutént, bolgárnak a krassovánt!), 377.